Ingyen fizetős programok?

Fából vaskarika, igaz? Pedig egyre több cég próbálja így átverni az internethasználókat, amikor néhány napos(!) ingyenes kipróbálási lehetőséggel kecsegtetnek, hogy aztán észrevétlenül több ezer forintos előfizetést varrhassanak a nyakunkba – akár egy hétre is – , ha nem vagyunk elég éberek, és nem olvassuk el az apróbetűs részt. Hát hogy is van ez?

 

Sok évvel ezelőtt a rettegett banki hitelszerződések miatt híresült el az „apróbetűs” kifejezés, amikor az addig nyugodt ügyfelek egy kétes helyzetben azzal szembesültek, hogy a lap alján vagy a szerződés végén alig olvasható betűmérettel szerepeltek olyan kitételek, amik a bankot „200 százalékosan” védték az amúgy is kiszolgáltatott ügyféllel szemben. Nos, ez a csapda aktivizálódik egyre erőszakosabban az internetes programoknál.

„Szakértők először 2019-ben figyelmeztettek az úgynevezett fleeceware alkalmazásokra, amik látszólag ártalmatlanok, de komoly összegeket húzhatnak le a felhasználók számlájáról. 2020-ban aztán sorra bukkantak fel a csalóappok a Google Play áruházban, és úgy tűnik, a Google intézkedései ellenére jövőre sem tűnnek el, így továbbra is érdemes böngészni az apró betűs részeket.

 

Az idén többször beszámoltunk olyan, a Google Play áruházból letölthető androidos alkalmazásokról, amik előfizetésekkel átverték át a netezőket, akár több tízezer forintnyi összeget csalva ki a zsebükből. 

Az átverős appok fejlesztői azzal élnek vissza, hogy az ingyenes próbaidő után automatikusan fizetőssé válnak a szoftvereik, de jellemzően valamilyen turpisságot visznek a dologba, mondjuk mindössze háromnapos próbaidőt, vagy évesnek tűnő heti díjat adnak meg.”

Bosszantó ez azért is, mert 2020-ban jobban rá voltunk szorulva az internetre, sokkal többen töltöttünk sokkal több időt az okoseszközeinkkel és a számítógépünk előtt a járvány miatt. Akik pedig kevésbé rutinosak, könnyen beleléphettek a csapdába. Mert nem kell különleges programokra gondolni, épp ellenkezőleg, olyan alkalmazásoknál alkalmazzák a cselt, amikről tudják – igen, tudják –, hogy világszerte felhasználók milliói akarják letölteni.

A csalók jellemzően több hónap helyett mindössze pár napnyi próbaidőt szabnak meg, utána már szívják is le a pénzt. 

 

„A szoftverek önmagukban nem tartalmaznak kártékony kódot és vírust, ezért is nehéz kiszúrni őket automatizált módszerekkel. Jellemzően hétköznapinak tűnő, a felhasználók körében népszerű kategóriákban hódítanak.

A legtöbb fleeceware például horoszkóp, jövendőmondó alkalmazás, QR-olvasó vagy képszerkesztő, de az Avast szakértői nemrég a Minecraft című játékhoz fűződő szoftvereket is találtak. Az pedig már a pofátlanság csúcsa, hogy a felhasználó az előfizetéssel járó prémiumfunkciókat, tartalmakat sem mindig kapja meg.”

Sajnos az áruházakra nem számíthatunk, ha ugyanis egyébként minden előírásnak megfelelnek az alkalmazások, nem lehet ellenük mit tenni.

2020-ban aztán sorra bukkantak fel a csalóappok a Google Play áruházban

 

„A Google és az Apple folyamatosan törli ugyan az ilyen appokat a kínálatból, rendre újak bukkannak fel, az észrevételük pedig nehéz, hiszen semmilyen gyanús aktivitást nem produkálnak, automatizált módszerekkel lehetetlen kiszűrni őket. Az pedig nem életszerű, hogy az Apple és a Google minden olyan szoftvert alaposan átvizsgálhasson, ami kikerül a platformjaikra, hiszen világszerte több millió regisztrált fejlesztőjük van. És ott vannak még az egyéb fenyegetések is, amik szintén megoldandó problémát jelentenek: az államilag szponzorált malware-ek, a kriptobányász appok vagy a randiappok, amiket pedofilok használnak ki.”

 

Biztos, hogy nem tehetünk semmit?

Hát persze hogy tehetünk!

A gondolkodásunkon kell egy kicsit változtatnunk, vagyis nem a gondolkodásunkon, hanem a hozzáállásunkon.

Amikor bármilyen komolyabb gépet vagy eszközt akarunk vásárolni, konyhai robotgépet vagy házimozi-rendszert, mindig tájékozódunk, igaz? Beütjük a keresőbe a kulcsszavainkat, és összehasonlítjuk a különböző oldalakon az adott gépek tulajdonságait, az árát, osztunk-szorzunk, esetleg néhány boltba el is megyünk, hogy a saját szemünkkel győződjünk meg az adatok valóságtartalmáról, aztán a színe sem mindegy, hogy mekkora is valójában és így tovább. Amikor pedig végül megvettük, üzembe helyezés előtt elolvassuk a használati utasítást is.

Hát akkor miért ne viszonyulnánk ugyanígy az alkalmazásokhoz, a szoftverekhez?

Miért ne olvasnánk el, hogy pontosan mit tud az adott program, könnyű vagy nehéz használni, erre van szükségünk vagy arra – és ha már a főbb paramétereket ismerjük, akkor jöhet az ára.

 

Hiszen a konyhai robotgépnél is számít az ár-érték arány, akkor miért ne számítana egy programnál? Persze azért, mert hozzászoktunk ahhoz, hogy az interneten minden ingyen van. Csak meg kell nyomni néhány gombot, és már látjuk is a jövőnket vagy a szomszéd napirendjét. De ez egy tévedés, nagyon nagy tévedés. Az interneten sincs semmi ingyen! 

Csak legfeljebb nem pénzzel fizetünk, hanem információval, az e-mail-címünkkel, a személyes adatainkkal, az olvasási vagy vásárlási szokásainkkal…

Tehát ha úgy fogjuk fel, hogy valamivel mindeképpen fizetni fogunk azért az alkalmazásért, akkor nézzük meg alaposan, hogy a próbaidőszak hogyan működik, meddig tart, és utána mik a feltételek. És amíg mindezt nem tettük meg, ne adjuk meg semmilyen adatunkat!

 

„A csalók jellemzően több hónap helyett mindössze pár napnyi próbaidőt szabnak meg, utána már szívják is le a pénzt. Ez úgy valósulhat meg, hogy már az ingyenes időszakra való regisztráláskor is elkérik a bankkártya-adatokat. Érdemes hát szkeptikusnak lenni az olyan szoftverekkel szemben, amiket például csak három napig lehet ingyen használni, és hetente kérik a pénzt. Ebben az esetben az értékelések átnézése sem elég, mert a fejlesztők rengeteg pozitív visszajelzést hamisítanak az alkalmazás adatlapján, hogy a negatív értékeléseket adó dühös károsultakat ellensúlyozzák a gyanú elkerülése miatt.”

 

Akkor már semmiben és senkiben nem bízhatunk 2021-ben?

Azért nem ilyen sötét a helyzet.

Ahogy Marika néni írta karácsonyi levelében:

Nem szégyen bevallani, hogy 2020 egy nehéz év volt. De rögtön hozzá kell tenni, hogy a tanulás éve is volt. Az új helyzethez alkalmazkodni kellett. Megtanulni, hogyan vigyázzunk magunkra jobban az életben és az interneten is. És az is fontos, hogy vigyázzunk az eszközeinkre is, például a számítógépünkre, mert ha megbízhatóan működik, akkor sokkal könnyebb az életünk is.

Persze Marika néni nyugodtan lehet ilyen optimista, mivel klubtagunk, és élvezheti a klubtagság minden előnyét.

 

 

De mi is optimisták vagyunk. Közel 30 éve vagyunk azok. Hiszünk benne, hogy a megfelelően működő eszközeink segítenek abban, hogy magasabb minőségű életet élhessünk. Nekünk csak annyi a dolgunk, hogy figyeljünk oda rájuk, vigyázzunk rájuk, hogy ők is vigyázhassanak ránk.

Mi szeretjük a számítógépünket.

2021-ben is.

 

 

Az idézett cikkek:

https://24.hu/tech/2020/12/25/fleeceware-google-apple-app-play-store-elofizetes-csalas/

https://24.hu/tech/2020/01/17/sophos-fleeceware-kartekony-alkalmazas-google-play-aruhaz-elofizetes-visszaeles-penzlevonas/