Ingyen fizetős programok?

Fából vaskarika, igaz? Pedig egyre több cég próbálja így átverni az internethasználókat, amikor néhány napos(!) ingyenes kipróbálási lehetőséggel kecsegtetnek, hogy aztán észrevétlenül több ezer forintos előfizetést varrhassanak a nyakunkba – akár egy hétre is – , ha nem vagyunk elég éberek, és nem olvassuk el az apróbetűs részt. Hát hogy is van ez?

 

Sok évvel ezelőtt a rettegett banki hitelszerződések miatt híresült el az „apróbetűs” kifejezés, amikor az addig nyugodt ügyfelek egy kétes helyzetben azzal szembesültek, hogy a lap alján vagy a szerződés végén alig olvasható betűmérettel szerepeltek olyan kitételek, amik a bankot „200 százalékosan” védték az amúgy is kiszolgáltatott ügyféllel szemben. Nos, ez a csapda aktivizálódik egyre erőszakosabban az internetes programoknál.

„Szakértők először 2019-ben figyelmeztettek az úgynevezett fleeceware alkalmazásokra, amik látszólag ártalmatlanok, de komoly összegeket húzhatnak le a felhasználók számlájáról. 2020-ban aztán sorra bukkantak fel a csalóappok a Google Play áruházban, és úgy tűnik, a Google intézkedései ellenére jövőre sem tűnnek el, így továbbra is érdemes böngészni az apró betűs részeket.

 

Az idén többször beszámoltunk olyan, a Google Play áruházból letölthető androidos alkalmazásokról, amik előfizetésekkel átverték át a netezőket, akár több tízezer forintnyi összeget csalva ki a zsebükből. 

Az átverős appok fejlesztői azzal élnek vissza, hogy az ingyenes próbaidő után automatikusan fizetőssé válnak a szoftvereik, de jellemzően valamilyen turpisságot visznek a dologba, mondjuk mindössze háromnapos próbaidőt, vagy évesnek tűnő heti díjat adnak meg.”

Bosszantó ez azért is, mert 2020-ban jobban rá voltunk szorulva az internetre, sokkal többen töltöttünk sokkal több időt az okoseszközeinkkel és a számítógépünk előtt a járvány miatt. Akik pedig kevésbé rutinosak, könnyen beleléphettek a csapdába. Mert nem kell különleges programokra gondolni, épp ellenkezőleg, olyan alkalmazásoknál alkalmazzák a cselt, amikről tudják – igen, tudják –, hogy világszerte felhasználók milliói akarják letölteni.

ingyenes programok átverik az előfizetőket

A csalók jellemzően több hónap helyett mindössze pár napnyi próbaidőt szabnak meg, utána már szívják is le a pénzt. 

 

„A szoftverek önmagukban nem tartalmaznak kártékony kódot és vírust, ezért is nehéz kiszúrni őket automatizált módszerekkel. Jellemzően hétköznapinak tűnő, a felhasználók körében népszerű kategóriákban hódítanak.

A legtöbb fleeceware például horoszkóp, jövendőmondó alkalmazás, QR-olvasó vagy képszerkesztő, de az Avast szakértői nemrég a Minecraft című játékhoz fűződő szoftvereket is találtak. Az pedig már a pofátlanság csúcsa, hogy a felhasználó az előfizetéssel járó prémiumfunkciókat, tartalmakat sem mindig kapja meg.”

Sajnos az áruházakra nem számíthatunk, ha ugyanis egyébként minden előírásnak megfelelnek az alkalmazások, nem lehet ellenük mit tenni.

átverős fizetős szoftverek

2020-ban aztán sorra bukkantak fel a csalóappok a Google Play áruházban

 

„A Google és az Apple folyamatosan törli ugyan az ilyen appokat a kínálatból, rendre újak bukkannak fel, az észrevételük pedig nehéz, hiszen semmilyen gyanús aktivitást nem produkálnak, automatizált módszerekkel lehetetlen kiszűrni őket. Az pedig nem életszerű, hogy az Apple és a Google minden olyan szoftvert alaposan átvizsgálhasson, ami kikerül a platformjaikra, hiszen világszerte több millió regisztrált fejlesztőjük van. És ott vannak még az egyéb fenyegetések is, amik szintén megoldandó problémát jelentenek: az államilag szponzorált malware-ek, a kriptobányász appok vagy a randiappok, amiket pedofilok használnak ki.”

 

Biztos, hogy nem tehetünk semmit?

Hát persze hogy tehetünk!

A gondolkodásunkon kell egy kicsit változtatnunk, vagyis nem a gondolkodásunkon, hanem a hozzáállásunkon.

Amikor bármilyen komolyabb gépet vagy eszközt akarunk vásárolni, konyhai robotgépet vagy házimozi-rendszert, mindig tájékozódunk, igaz? Beütjük a keresőbe a kulcsszavainkat, és összehasonlítjuk a különböző oldalakon az adott gépek tulajdonságait, az árát, osztunk-szorzunk, esetleg néhány boltba el is megyünk, hogy a saját szemünkkel győződjünk meg az adatok valóságtartalmáról, aztán a színe sem mindegy, hogy mekkora is valójában és így tovább. Amikor pedig végül megvettük, üzembe helyezés előtt elolvassuk a használati utasítást is.

Hát akkor miért ne viszonyulnánk ugyanígy az alkalmazásokhoz, a szoftverekhez?

Miért ne olvasnánk el, hogy pontosan mit tud az adott program, könnyű vagy nehéz használni, erre van szükségünk vagy arra – és ha már a főbb paramétereket ismerjük, akkor jöhet az ára.

 

Hiszen a konyhai robotgépnél is számít az ár-érték arány, akkor miért ne számítana egy programnál? Persze azért, mert hozzászoktunk ahhoz, hogy az interneten minden ingyen van. Csak meg kell nyomni néhány gombot, és már látjuk is a jövőnket vagy a szomszéd napirendjét. De ez egy tévedés, nagyon nagy tévedés. Az interneten sincs semmi ingyen! 

Csak legfeljebb nem pénzzel fizetünk, hanem információval, az e-mail-címünkkel, a személyes adatainkkal, az olvasási vagy vásárlási szokásainkkal…

Tehát ha úgy fogjuk fel, hogy valamivel mindeképpen fizetni fogunk azért az alkalmazásért, akkor nézzük meg alaposan, hogy a próbaidőszak hogyan működik, meddig tart, és utána mik a feltételek. És amíg mindezt nem tettük meg, ne adjuk meg semmilyen adatunkat!

 

„A csalók jellemzően több hónap helyett mindössze pár napnyi próbaidőt szabnak meg, utána már szívják is le a pénzt. Ez úgy valósulhat meg, hogy már az ingyenes időszakra való regisztráláskor is elkérik a bankkártya-adatokat. Érdemes hát szkeptikusnak lenni az olyan szoftverekkel szemben, amiket például csak három napig lehet ingyen használni, és hetente kérik a pénzt. Ebben az esetben az értékelések átnézése sem elég, mert a fejlesztők rengeteg pozitív visszajelzést hamisítanak az alkalmazás adatlapján, hogy a negatív értékeléseket adó dühös károsultakat ellensúlyozzák a gyanú elkerülése miatt.”

 

Akkor már semmiben és senkiben nem bízhatunk 2021-ben?

Azért nem ilyen sötét a helyzet.

Ahogy Marika néni írta karácsonyi levelében:

Nem szégyen bevallani, hogy 2020 egy nehéz év volt. De rögtön hozzá kell tenni, hogy a tanulás éve is volt. Az új helyzethez alkalmazkodni kellett. Megtanulni, hogyan vigyázzunk magunkra jobban az életben és az interneten is. És az is fontos, hogy vigyázzunk az eszközeinkre is, például a számítógépünkre, mert ha megbízhatóan működik, akkor sokkal könnyebb az életünk is.

Persze Marika néni nyugodtan lehet ilyen optimista, mivel klubtagunk, és élvezheti a klubtagság minden előnyét.

 

 

De mi is optimisták vagyunk. Közel 30 éve vagyunk azok. Hiszünk benne, hogy a megfelelően működő eszközeink segítenek abban, hogy magasabb minőségű életet élhessünk. Nekünk csak annyi a dolgunk, hogy figyeljünk oda rájuk, vigyázzunk rájuk, hogy ők is vigyázhassanak ránk.

Mi szeretjük a számítógépünket.

2021-ben is.

 

 

Az idézett cikkek:

https://24.hu/tech/2020/12/25/fleeceware-google-apple-app-play-store-elofizetes-csalas/

https://24.hu/tech/2020/01/17/sophos-fleeceware-kartekony-alkalmazas-google-play-aruhaz-elofizetes-visszaeles-penzlevonas/